Nem akarom feladni a menyem lakását, és nem akarom, hogy unokákkal zsaroljon!
Van egy fiam, Michael. Az egyetlen gyerek a családunkban. Nemrég nősült meg. A menyem Olga hozzánk költözött. Eleinte próbáltam vele közös nyelvet találni, udvariasan beszéltem, segítettem. De ő elkezdett velem goromba lenni, és olyan szemtelenül viselkedett, mintha ő lenne itt a háziasszony, én pedig a vendég.
Kezdetben a lány nem akart hozzánk költözni, és felajánlotta Michaelnek, hogy lakjon egy kis egyszobás lakásban. A fiú a nagymamájától örökölte. Úgy gondolták, hogy idővel majd jelzáloghitellel összegyűjtik a pénzt egy saját lakásra. Mivel a lány beköltözött a mi nagy, háromszobás lakásunkba, megváltoztatta a leendő lakással kapcsolatos terveit.
Egyszer odajött hozzám, és azt mondta:
– Azt hiszem, át kellene költöznötök a nagymamám lakásába, és azt hagyjátok ránk!
Tudtam, hogy pimasz, de azt nem, hogy ennyire pimasz! Bár ő maga sosem segített nekem. Még a boltba sem ment el bevásárolni, vagy elmosogatni maga után. Állandóan tévét nézett, miközben Michael túlórázott a munkahelyén. A férjemmel fizettük a közüzemi költségeket, az élelmiszereket és a javításokat. Veszekedések alkalmával szeretett megfélemlíteni minket azzal, hogy megtiltja, hogy lássuk az unokáinkat.
– Külön akartam élni a szüleimtől. Miután megházasodtam, megtudtam, hogy terhes vagyok. Michaelnek van egy egyszobás lakása, amit a nagymamája hagyott rá. Régi bútorok, rozsdás vízvezeték és nyikorgó padló van benne. Hogyan lehet ilyen körülmények között élni egy gyerekkel? Úgy döntöttünk, hogy az apósomékhoz költözünk, eladjuk a lakást, összegyűjtjük a pénzt, és veszünk egy saját házat. Attól a pillanattól kezdve, hogy átléptem a lakás küszöbét, az anyósom pokollá tette az életemet. – mondja Olga – Nemrég mentem szülési szabadságra, így a családunkban csak Michal dolgozik. Anyósomat azonban ez nem érdekli. Naponta szid, hogy rossz feleség és értéktelen háziasszony vagyok. Nehéz nekem most takarítani ezzel a nagy pocakkal! Néha még a lábamon sem tudok megállni. Az is nehéz, hogy pénzt gyűjtsek egy új házra, alig elég az előlegre. Ezért javasoltam Halina asszonynak, hogy cseréljük el a lakást. Annyira elkezdett kiabálni és káromkodni velem. Azt mondta, hogy nincs jogom rendelkezni más házával.
Ha az apósomék nem törődnek velem és az unokámmal, akkor éljenek nélkülünk. Soha nem fogják látni a gyereket! Jó, hogy a férjem támogat engem.
Ebbe a régi lakásba költöztünk. Nem válaszolunk a telefonhívásaikra. A férjem még a számukat is letiltotta.
Ki a hibás ebben a helyzetben? Kit támogatsz?
